“A kialakult betegséget kezelni olyan, mintha az ember akkor kezdene kutat építeni, amikor már megszomjazott.”
Mindenki szeretne egészséges maradni, és elkerülni a betegségekkel járó kellemetlenségeket, az egészségmegőrzés azonban többről szól puszta akarásnál, tenni is kell a cél érdekében. A jó hír, hogy ez az aktív hozzáállás kifizetődő, ugyanis az egészség megőrzése hosszútávon nemcsak olcsóbb a betegségek kezeltetésénél, hanem magától értetődően sokkal kellemesebb is.
A WHO 2000-es felmérése szerint a 15-64 év közötti magyar lakosság 79%-a egészségesnek véli magát nálunk, 90%-uk életvitelét egészségesnek, megfelelőnek tartja, ám a magas halálozási arány ennek ellene mond. Említsük meg, hazánkban évente közel 100 millió dózis antibiotikum fogy, ami a teljes lakosságot számítva, fejenként évi 10 kezelési napot tesz ki. A 40-70 közöttieknek legalább 50 százaléka túlsúlyos, 40%-uk magas vérnyomással küzd. A férfiak több mint fele, a nők egyharmada dohányzik, kétharmaduk nem táplálkozik rendszeresen.
A férfiak negyede, a nők ötöde 10 éven belül komoly egészségi problémáktól fog szenvedni. Nem beszélve arról, hogy a magyar férfiak egyharmada meghal, mielőtt a 60. életévét betöltené.
“Az egészség a korona az ember fején, de csak a beteg láthatja meg azt.”
Mi tehetünk a legtöbbet azért, hogy egészségünk az idő haladtával minél kevésbé legyen mulandó!
Az egészség nem jár állampolgári jogon – nekünk kell tenni érte!
Az orvostudomány legtöbbször a betegség tüneteit kezeli, sok esetben nem vizsgálja azt, hogy a betegség miért alakulhatott ki, pedig a szervezet felbomlott harmóniájának helyreállítása, és a kiváltó ok megszüntetésének kellene, hogy a cél legyen.
Az egészség megőrzése sokkal kevesebbe kerül, mint a betegségek kezelése!
Az egészségmegőrzés és egészségvédelem korunk egyik legfontosabb feladata (kellene, hogy legyen).
A lakosság tömeges migrációja, az iparosítás napról napra változó mesterséges környezete, a városok robbanásszerű fejlődése és a környezeti ártalmak halmozódása nyomán az igények és gondok koncentráltan, tömegesen jelentkeznek.
A magyar lakosság egészségi állapota az elmúlt három évtizedben drámai mértékben romlott. Egyértelműen súlyosbítja a lakosság egészségügyi kilátásait az ország megváltozott gazdasági struktúrája, a munkanélküliség, a reáljövedelmek csökkenése, a lakosság széles rétegeit érintő elszegényedés.
Egyre több betegség vezethető vissza az egészségkárosító szenvedélyekre:
- dohányzás,
- túlzott alkoholfogyasztás,
- drogfogyasztás, illetve gyógyszerfogyasztással történő visszaélés.
Mit tehetünk?
Az életmód szokásokon alapul, és ezek megváltoztatása éveket, gyakran évtizedeket vesz igénybe, egyik napról a másikra képtelenség látványosan megváltoztatni. Ha sikerül is néhány kedvező viselkedési elemet beépíteni az életvitelünkbe, ennek egészségre gyakorolt hatása csak hosszú évek múlva fog jelentkezni.
Ahányan vagyunk, annyi féleképpen gondolkodunk az egészséges életmódról.
Az őseink tökéletesen összhangban éltek a természet törvényeivel, a régiek még tudták mikor, és miért kell böjtölniük, ismerték a Hold szervezetre gyakorolt hatását, és alázatosan elfogadták, amit a mai kor emberéről sajnos már nem mondhatunk el, ennek látjuk is az eredményét …
Manapság a kényelem áll az első helyen, az egészség a második helyre szorul.
A legtöbb ember számára csak idő kérdése egy váratlan kórházi beutaló.
A mai túlhajszolt életmód szó szerint megöli az embereket. A stressz, alváshiány, a környezet szennyező anyagai, ásványokban és enzimekben szegény talaj, mind összefognak ellenünk.
A túlfinomított, előregyártott ételek nem tartalmazzák az oxidáció folyamatának megállításához szükséges tápanyagot, így sejtjeink,
szöveteink és szerveink károsodnak.
Üdvözlünk a Családinet Blog blogon! Ez az első bejegyzésed. Ezt ki is törölheted, utána kezdődhet a blogolás!
Te mit teszel az egészségedért?